Nagyváradon megnyílt a református egyház Sulyok István Katekhetikai Tanárképző Főiskolája, ahol leendő hittanárokat, diakónusokat, kántorokat képeznek. Kéthetenként, szombaton lesznek az előadások. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./
1991. február 3.
A Bihar megyei Törvényszék múlt havi, jogfosztó ítélete nyomán megkezdődött a fokozatos kiszorítás a törvénytelenül újból elkobzott nagyváradi püspöki székházból, olvasható Tőkés László püspök által dec. 3-án kiadott tájékoztatóból. Nov. 30-án kitiltották az egyházi épület nagyterméből a Sulyok István Főiskola hallgatóit és tanóráik helyett politikai gyűlést tartottak a teremben. Az államilag engedélyezett református főiskola nehéz helyzetbe került. A hazai és nemzetközi nyilvánossághoz fordulnak a súlyos hatósági sérelmek orvoslása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1991. július 3.
Nagyváradon megnyílt a Sulyok István Református Főiskola, hittantanár és német nyelv, jog, illetve szociális munkás szakpárosítással. A főiskola ötéves képzéssel diplomát ad. /A Sulyok István Református Főiskola felvételi tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1991. december 3.
A Bihar megyei Törvényszék múlt havi, jogfosztó ítélete nyomán megkezdődött a fokozatos kiszorítás a törvénytelenül újból elkobzott nagyváradi püspöki székházból, olvasható Tőkés László püspök által dec. 3-án kiadott tájékoztatóból. Nov. 30-án kitiltották az egyházi épület nagyterméből a Sulyok István Főiskola hallgatóit és tanóráik helyett politikai gyűlést tartottak a teremben. Az államilag engedélyezett református főiskola nehéz helyzetbe került. A hazai és nemzetközi nyilvánossághoz fordulnak a súlyos hatósági sérelmek orvoslása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1992. február 25.
Febr. 25-én gyűlést tartott a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ a tanárok és a diákönkormányzat tagjainak részvételével. Az ülésen a Sulyok István Alapítvány létrehozásáról tárgyaltak, melynek szükségességéről Pásztor György, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatója beszélt. /Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), Nagyvárad, 1992. márc., II. évf. 3. sz./
1992. október 6.
Okt. 6-án és 7-én Nagyváradon az Állami Egyetem részére le akarták foglalni a Református Egyházkerület püspöki székházát, ahol az államilag engedélyezett Sulyok István Református Főiskola előadásait akarták megkezdeni. Tőkés László püspök tiltakozott az eljárás ellen, követelve az állami tulajdonba vett egyházi ingatlanok visszaadását. Súlyos méltánytalanság, diszkrimináció, hangsúlyozta, hogy csak a görög katolikus egyház kapta vissza ingatlanait, a többi kisebbségi egyházat viszont továbbra is megfosztják épületeitől. /Pesti Hírlap, okt. 8., Tőkés László tiltakozó felhívása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Tőkés László püspök Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott az eljárás ellen, kérve a kormányfő intézkedését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1993. március 10.
Tőkés László püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében márc. 10-i nyilatkozatában tiltakozott amiatt, hogy a harmincas épületben a hívők segítségével épült püspökség épületét újból el akarják venni. A hatvanas években a diktatúra pártbizottsági székháznak használta az épületet, az 1989-es változások után térhetett vissza az épületbe a püspökség. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem akarja elvenni az épületet, kilakoltatni onnan a püspökséget, az esperesi hivatalt, a Harangszó és a Közlöny szerkesztőségét, a Sulyok István Református Főiskolát, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség megyei szervezetét, a Romániai Német Demokrata Szövetséget és a Tulipán Kft-t. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1993. március 13.
Tőkés László püspök, Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Jakabffy László városi tanácsos az oktatásügyi miniszterhez írt nyílt levelükben visszautasították azt, hogy kilakoltassák a püspökséget, a 150 hallgatós Sulyok István Református Teológiai Intézetet saját épületükből. Ez az épület a hívek munkájából és adakozásából épült 1927-36 között. 1991-ben a Református Püspökség jogi eljárást kezdeményezett az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére, de a végleges döntés nem született meg. A levélírók több lehetőséget ajánlanak fel az egyetem részére. /A Tudomány- és Oktatásügyi Minisztériumnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13-14./
1993. június 16.
Tőkés László püspök kifogásolta, hogy Székely Ervin képviselő püspöki székházzal kapcsolatos parlamenti interpellációjára a kormány helyhatósági főosztálya nevében válaszoló Cosmanca nem említette, hogy a nagyváradi püspöki székházat a harmincas években építették a református hívek, továbbá azt sem, hogy jelenleg itt működik a Sulyok István Református Teológiai Intézet. Vissza kellene adni az elkobzott egyházi intézményeket, ez bizonyítaná, hogy Románia elindult a demokratizálódás útján. /A román kormány helyhatósági főosztályának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. július 22.
Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1993. szeptember 16.
Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
1993. október 28.
Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./
1994. május 5.
Máj. 4-5-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Magyar Református Lelkészértekezlet Szövetsége által szervezett lelkészértekezletet, melyet első alkalommal a kiterjesztettek az egész Kárpátmedencére, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőin kívül vendégek érkeztek Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. Előadást tartott dr. Kozma Zsolt professzor, Kató Béla illyefalvi tiszteletes, dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola rektora, továbbá Tőkés László püspök Egyetemes Magyar Reformátusságunk címmel. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., 6./
1994. július 18.
Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./
1994. szeptember 2.
Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./
1994. október 3.
Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./
1995. január 18.
Dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola megbízott rektora kifogásolta, hogy az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya Tervek - valóság - lehetőség című, 1994. szeptemberi anyagának összeállítói nem konzultáltak velük, akkor elkerülhették volna, hogy a dokumentum valótlanságokat tartalmazzon a nagyváradi, általa vezetett főiskoláról. Úgy érzi, hogy az összeállítás nem számol az egyházi főiskola jelentőségével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. február 11.
Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./
1995. május 31.
1922 szeptemberében jelent meg a Magyar Kisebbség első száma Lugoson, szerkesztői Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József voltak. A jelentős folyóiratról monográfia jelent meg Balázs Sándor tollából: Lugosi üzenet /Szatmárnémeti, Kölcsey Kör, 1995./ Balázs Sándor professzor könyvében nemcsak a folyóiratról beszél, hanem a korról és a korabeli Erdélyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./
1995. július 10.
Júl. 10-én harminchárman vehették át Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium újságírói oklevelét. A Sulyok István Református Főiskola keretében működött a sajtókollégium. Kántor Lajos, a kollégium vezetője elmondta, hogy kellemes meglepetés volt ez a vizsga, a záróvizsga-dolgozatok színvonalasak voltak, ezek jelzik, hogy megtörtént a szemléletváltás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./
1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. szeptember 13.
A bukaresti akkreditációs bizottság nem fogadta el a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi karának akkreditációs kérelmét, majd azt a tanügyminisztériumi illetékesek is elutasították, aug. 15-i keltezéssel. Mester Zsolt rektor elmondta, hogy a visszautasítás oka az anyanyelv általános visszaszorítása. Tárgyaltak több egyetemmel, hogy máshol tanulhassanak tovább a hallgatók. Nagyváradon tandíjmentességet élveztek, a magánegyetemeken viszont magas tandíjat kell fizetni, Több hallgatónak erre nincs pénze. A főiskola anyagi segítséget is próbál nyújtani. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
1995. szeptember 26.
A tanügyminisztériumi akkreditációs bizottság nem adta meg a működési engedélyt a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi kara számára. A döntést úgy hozták, hogy fel sem keresték az intézményt, nem tájékozódtak a helyszínen, számolt be a döntésről dr. Mester Zsolt rektor. Valószínű, hogy a korlátozó intézkedés politikai indíttatásból született. A határozat 76 diákot érint, akiknek más egyetemeken kell folytatniuk tanulmányaikat. Ezeken az egyetemeken nagy összegű tandíjat kell fizetni, ami nehézséget jelent az eddig Nagyváradon tanulók számára, mert a főiskolán nem volt tandíj. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
1995. október 6.
A tanügyi törvény ellen az RMDSZ által szervezett tiltakozási mozgalom nem eléggé meggyőző - állapította meg Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. "Elvesztegettük az egész nyarat." - mondta és ezért az RMDSZ tanügyeiért felelős tisztségviselőt, az RMDSZ tanügyi osztályát hibáztatja, azt a felfogást: ne keltsünk pánikot, vannak még jó lehetőségek a törvényben, amelyeket javunkra fordíthatunk. - A Sulyok István Református Főiskola jogi karának helyzetét most rendezik, nyilatkozta Tőkés László püspök. Tárgyalnak arról, hogy hozzárendelik egy anyaországi tanintézményhez. - Iliescu megbékélési javaslata konjukturális volta nyilvánvaló, ezzel Románia külföldi arculatát kívánja javítani. Ennek ellenére pozitívan kell viszonyulni ehhez az indítványhoz, az RMDSZ már sokszor javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést, Horn Gyula miniszterelnök 1994-ben Szegeden szintén a történelmi megbékélést kezdeményezte. - Tőkés László az elmúlt öt évben négyszer járt az Egyesült Államokban, legutóbb idén májusban, kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal tárgyalt, ismertette a romániai helyzetet. - Arra a kérdésre, hogy miért lép ritkábban a nyilvánosság elé, azt válaszolta, hogy kiszorították a magyarországi médiákból, legalábbis ahhoz képest, ahogyan korábban előszeretettel szóhoz juttatták. Mostanában szívesebben kérdeznek meg másokat, akik nem igazán illetékesen nyilatkoznak az RMDSZ dolgaiban. /Magyarország, okt. 6./
1996. január 10.
Ötéves a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Pártolói közé tartozik a Széchényi Könyvtár, az amerikai Kossuth Klub, az ausztráliai Magyar Alap és sok magánszemély Clevelandtől Kaposvárig. "A romániai magyar nemzeti közösség csak úgy tud fennmaradni, ha megőrzi, sőt fejleszti kultúráját, nyelvét, önazonosságát" - állapította meg Mester Zsolt, a főiskola rektora. Tőkés László püspök személyesen szorgalmazta a főiskola indítását. Az akkreditációs bizottság nem engedélyezte a főiskolán már működő jogi szakot. A joghallgatók nagy részét elhelyezték az aradi és kolozsvári magánegyetemen, a legjobbaknak ösztöndíjat adtak, mert a magánegyetemen magas a tandíj. A főiskola fellebbezett, miután az akkreditációs bizottság nem adta meg a főiskola működési engedélyét, olvasható Tóth Erzsébet tudósításában. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1996. január folyamán
Cs. Gyímesi Évával éppen ellentétes véleményt fejtett ki Toró Tibor temesvári atomfizikus, elméleti fizikus, tanszékvezető tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi magyar tudományos élet egyik fő képviselője, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. Az anyaországi segítség nélkül nem megy az erdélyi magyarság gazdasági megerősödése, de ki kell zárni az önös pártpolitikai érdekeket. Elég a Duna Tv megkérdőjelezésére gondolni. "Az ilyesmi annyira visszataszító! Ha valaki segíteni akar, mindjárt a víz alá nyomják." - Annak idején sokan felháborodtak Tőkés László püspök "etnikai tisztogatás" kifejezésén. Alaptalanul, mert "a magyar anyanyelvű oktatás megcsúfolása, iskoláink fokozatos elsorvasztása is az etnikai tisztogatás része." Toró hangsúlyozta: "nagy fájdalmunk, hogy nem sikerült újraindítani az önálló magyar egyetemet". Helyesnek tartotta, hogy Tőkés László elindította Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskolát. /Hitel (Budapest), jan./
1996. február 7.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola állásfoglalást adott ki a betiltott vallástanár-jogi fakultás ügyében, amely 1991 őszén létesült és 1995 augusztusában az akkreditációs bizottság nem engedélyezte további működését. A romániai magyar közösségnek égető szüksége van jogászokra. A vallásügyi államtitkárság 1991-ben tudomásul vette a jogi fakultás beindítását, ugyanakkor 1992-ben visszautasította a vallástanár-informatika szak indítását. A betiltás után a volt joghallgatók 70 %-a máshol folytatja jogi tanulmányait, többen átiratkoztak a szociális munkás szakra. A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./
1996. április 22.
Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. május 12.
Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./
